D�tum/Hely.

T�rt�nelem Finnorsz�g els� emberi telep�l�seinek nyomai a j�gkorszak utols� olvad�s�ig vezetnek vissza, kb. 10.000 �vvel ezel�tt. �gy t�nik, hogy a finn �s�k �szak-Oroszorsz�g fel�t n�pes�tett�k be, miel�tt a Balti-tenger �szaki partj�ra jutottak volna, j�val a kereszt�nys�g el�tt. A viking kor v�g�re a sv�d keresked�k �s t�rzsf�n�k�k kiterjesztett�k uralmukat a teljes Balti ter�letre. �vsz�zadokon �t Finnorsz�g �vatosan egyens�lyozott a protest�ns sv�d birodalom �s az ortodox Oroszorsz�g k�z�tt. H�t �vsz�zadon �t, a 12. sz�zadt�l 1809-ig, az orsz�g Sv�dorsz�g r�sze volt. Finnorsz�got t�nkretett�k az Oroszorsz�ggal v�vott �lland� harcok, illetve a s�lyos �hez�sek. 1696-97 k�z�tti �hez�s a finn csal�dok harmad�t �lte meg. Az 1700-as �veket az Oroszorsz�ggal szembeni h�bor�k jellemezt�k, amely Finnorsz�gnak Oroszorsz�ghoz val� csatol�s�t eredm�nyezte 1809-ben. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben feler�s�d� nacionalizmus k�vetkezt�ben Finnorsz�g nagyhercegs�g-i auton�mi�t v�vott ki, noha az �jszer� elnyom�s �s az eloroszos�t�s miatt a finnek k�l�n�sen fog�konny� v�ltak a f�ggetlens�g ir�nt. Az orosz c�r buk�sa �s a kommunista forradalom gy�zelme 1917-ben biztos�totta a finn szen�tus sz�m�ra, hogy kinyilv�n�thassa f�ggetlens�g�t 1917. december 6.-�n. Fellobbant a sz�th�z� bels� er�szak az Oroszorsz�g �ltal t�mogatott v�r�s�k �s a feh�r nacionalist�k k�z�tt, akik a n�met �llamot tartott�k mint�nak. A v�res polg�rh�bor� 108 napja alatt megk�zel�t�leg 30.000 finn halt meg a harcokban. Noha a feh�rek gy�zelmet arattak, N�metorsz�g helyzete meggy�ng�lt az I. Vil�gh�bor� ut�n �s a kapcsolatok a Szovjetuni�val is hamarosan normaliz�l�dtak. A politikai csat�roz�sok keveset tettek a polg�rh�bor� s�r�l�seinek meggy�gy�t�s��rt, de a b�k�s �ld�kl�s t�rt�netei kezdenek napvil�gra ker�lni a finn t�rt�nelem s�t�t napjair�l. A Szovjetuni� biztons�gi aggodalmai a finn Kar�lia f�lszigeten vezettek a T�li H�bor�hoz 1939-ben. H�napokon �t tart� b�tor harcok ut�n Finnorsz�g elvesztette Kar�lia egy r�sz�t �s n�h�ny k�zeli szigetet. A nyugati sz�vets�gesekt�l elszigetelt Finnorsz�g N�metorsz�ghoz fordult seg�ts�g�rt �s lassan kezdte ben�pes�teni Kar�li�t, bele�rtve n�h�ny olyan ter�letet, amely orosz tulajdonban volt a 18. sz�zad �ta. Amikor a szovjet er�k 1944 nyar�n hatalmas er�kkel visszanyomultak, a finnek b�k��rt folyamodtak. Finnorsz�g elkeseredett h�bor�t v�vott a n�met er�k ki�z�s�re a Lappf�ldr�l, amikor 1945 tavasz�n l�trej�tt az �ltal�nos b�ke. Finnorsz�gnak nemcsak a hatalmas katonai veres�ggel kellett szemben�znie, hanem a szovjetek �ltal kir�tt h�bor�s j�v�t�tel terhei miatti gazdas�gi katasztr�f�val is. A meggyeng�lt Finnorsz�g �j helyzetet jelentett a szovjet kapcsolatok ter�let�n, �tengedve a Kar�liai F�lszigetet �s beleegyezve a szovjet biztons�gi aggodalmakkal kapcsolatos hat�rokba. Urho Kekkonen 25 �ves eln�ks�ge (1956-81) egy �gyes egyens�lyoz�s volt: Kekkonen kem�nynek bizonyult a bels� hatalmat illet�en, de siker�lt meger�s�tenie a kapcsolatokat a skandin�v szomsz�dokkal a nagy keleti medve felbosszant�sa n�lk�l. A Szovjetuni� �sszeoml�sa neh�z korszakot hozott Finnorsz�g sz�m�ra. Beleker�lve a szabad piaci gazdas�gba, el kellett viselnie az 1980-as �vek v�g�nek bajait, illetve a k�zpontos�tott baloldali gazds�gpolitik�nak, amely �sszekapcsol�dott a szovjet hitelekkel, meg kellett tapasztalnia a hitelez�je ellehetetlen�l�s�t. Finnorsz�g nagylelk� t�rsadalomjuttat�si rendszere miatt a munkan�lk�lis�g hirtelen megemelked�se elviselhetetlen nyom�st jelentett a korm�nyzatra. Az 1990-es �vek t�lf�t�tt gazdas�g�ban v�gigment egy olyan h�l�si peri�duson, amelyet a finn m�rka ingadoz�sa jellemzett. A valut�t 25 %-al �rt�kelt�k le. Finnorsz�g 1994 v�g�n szavazott az Eur�pai Uni�ba val� bel�p�sr�l �s 1995-ben lett teljes tag. 1995-�s v�laszt�sokban egy szoci�ldemokrata koal�ci� ki�t�tte a jobboldali koal�ci�t. Az�ta �lland�an emelkedik a GDP �s a munkav�llal�k sz�ma. Kult�ra N�prajz, n�pszok�sok A finn n�pszok�sok a r�g m�ltba tekintenek vissza. B�r Eur�pa sz�v�t�l messze fekszik Finnorsz�g a hagyom�nyokon �rz�dik a balti �s eur�pai hat�s is. Finnek nagy hagyom�nyokkal rendelkeznek a n�pi k�lt�szet, a zene, a k�zm�vess�g �s az �p�t�szet ter�n. A finn n�pk�lt�szet gy�kerei a vikingekig vezethet�k vissza. Legend�ik, mond�ik sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. A XIX. sz�zad k�zep�n a nemzeti �ntudatra �bred�s hat�s�ra gy�jteni kezdt�k a r�gi hagyom�nyokat, mes�ket, t�rt�neteket, melyekb�l Elias L�nnrot �ll�totta �ssze a finn nemzeti eposzt a Kalevala-t 1835-ben. T�bb mint 150 f�le ford�t�s k�sz�lt kb. 51 nyelven. Magyarra el�sz�r 1871-ben ford�tott�k le. A finn zene egyik hagyom�nyos hangszere a kantele, mely kicsit hasonlit a citer�ra. A finn hagyom�nyos n�pi �p�t�szet puha f�t haszn�lt, melyet az orsz�g ter�let�nek nagy r�sz�t borit� erd�s�gekb�l nyertek. F�b�l �p�tkeztek vid�ken �s a v�rosokban is. Jellemz� a finn n�pi �p�t�szetre, hogy nem haszn�l sz�get. A finn n�pi �p�t�mesterek tapasztalatait �t�ltett�k a mai modern �pi�t�szetbe is. Egyre t�bb energiatakar�kos, sz�p, a t�jba illeszked�, k�rnyezetbar�t skandin�v ill. finn tipus� h�z �p�l. Egy t�pikusan finn �p�tm�ny, ami egyben Finnorsz�g egyik jelk�pe is: a szauna. A szauna izzaszt�f�rd�, ahol a sz�raz �s a p�r�s leveg�t v�ltakoztatj�k egym�ssal. A rendszeres szaun�z�s n�veli a szervezet ellen�ll� k�pess�g�t a fert�z�sekkel szemben. Ha a rendszeres szaun�z�s mellett eg�szs�gesen t�pl�lkozunk, cs�kkenthetj�k az �relmeszesed�s kock�zat�t, illetve lelass�thatjuk az �reged�s folyamat�t. A finn n�pviselet jellegzetess�ge a soksz�n�s�g. Az orsz�g k�l�nb�z� t�jainak ruh�zata viseli a t�jegys�gi jellegzetess�geket. K�l�n�s hangs�lyt ford�tottak n�k fejd�szeire �s a f�rfiak kalapjaira. Vil�g�r�ks�g Finnorsz�gban 1999: Sammallahdenm�ki temet�je (bronz korszak) Nagyobb kultur�lis esem�nyek Finland fesztiv�l - 1968 �ta minden �vben megrendezik. Ez egy �vente kb. 75 kultur�lis esem�nyt mag�ba foglal� esem�ny sorozat. Nemzeti �s �llami �nnepekjanu�r 1. �j�v janu�r 6. V�zkereszt febru�r 5. Runeberg napja febru�r 28. A Kalevala �s a finn kult�ra napja m�rcius-�prilis H�sv�t �prilis 9. Mikael Agricola napja �prilis 27. Veter�nok napja m�jus �ldoz�cs�t�rt�k m�jus P�nk�sd m�jus 1. Vappu m�jus Any�k napja m�jus 3. Az elesettek napja m�jus 12. Snellman napja j�nius Szent Iv�n nap j�nius 4. A finn hadsereg lobog�j�nak �nnepe j�nius 20-26. Ny�rk�zep�nek Napja (Juhannus) a finnek legfontosabb �nnepe. Ilyenkor elhagyj�k a v�rost �s nyaral�ikban �nneplik meg az �v leghosszabb napj�t. �r�mt�zet raknak, a tavakban evezgetnek, �sznak, valamint lelkesen fogyasztj�k az alkoholt. okt�ber 10. Aleksis Kivi napja okt�ber 24. Az ENSZ napja november 2. Ap�k napja november 6. A sv�dek napja november Mindenszentek december 6. A f�ggetlens�g napja december 24-25. Kar�csony Gasztron�mia Egyed�l�ll�an finomak a p�colt heringk�sz�tm�nyeik. A halak mellett a finnek sok h�st fogyasztanak. Nagy kultusza van a j�vorszarvas, a r�nszarvas h�s�nak. Csemeg�nek sz�m�t a medvetalp, a f�st�lt, p�colt medvesonka, de fogyasztanak �r�t, marh�t �s sert�sh�st is. A hideg �ghajlat miatt t�len nagy a szervezet energiaig�nye, ilyenkor sz�vesen fogyasztanak zs�ros h�sokb�l k�sz�lt �teleket. Kenyeret f�leg �rp�b�l �s rozsb�l k�sz�tik. Lappf�ld�n k�sz�tenek �rpalisztb�l r�nszarvas v�rrel f�z�tt k�s�t is. K�retk�nt burgony�t, gyakran f�tt burgony�t adnak, z�lds�gk�n�latuk szeg�nyes. N�luk is megterem a v�r�s�fonya, az eper, a m�lna, a szeder. Az �tkez�sek v�g�n nem esznek desszerteket, s�tem�nyeket. �tkez�s el�tt egy bor�kaillat� p�link�t vagy rozsp�link�t fogyasztanak. Az �tkez�sekhez s�rt, friss vagy aludttejet isznak. Finnorsz�gban a szeszfogyaszt�s korl�tozva van, mindenki csak italk�nyvre v�lthatja ki a megszabott fejadagot. A finn konyh�t sz�mos kult�ra befoly�solta, k�zte a francia �s az orosz is, ugyanakkor sz�mos eredeti specialit�ssal rendelkezik, f�leg a tengeri �telek �s a z�lds�gek ter�let�n. Az egyik legh�resebb hagyom�nyos specialit�s a r�nszarvas steak, csak�gy, mint a lazac. A k�l�nb�z� bogy�kb�l �s gy�m�lcs�kb�l (csipkebogy�, eper, m�lna) n�pszer� desszertek �s t�m�ny szeszek k�sz�lnek. N�pszer� a rozskeny�r, �s a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonn�ra. A leggyakrabban fogyasztott italok k�z�tt van a tej �s a k�v�. A vend�gl�t� rendszerint kijel�li a vend�gek �l�hely�t, akik �ltal�ban megv�rj�k, am�g el�bbi megkezdi az �tkez�st. A vend�gek rendszerint magukat szolg�lj�k ki, ez nem a vend�gl�t� feladata. Pl.: Finn vagy lappf�ldi palacsinta – h�zilag is elk�sz�thet� A T�SZTA: A hozz�val�kat botturmix-szal, vagy egy�b olyan szersz�mmal, amely jobban �s k�nyelmesebben kever mint Te, csom�mentesre �sszekavarjuk. Ha ennek ellen�re m�gis maradt csom�, sebaj, sz�rd le. A l�nyeg, hogy a t�szta �llag�nak s�r� palacsinta t�szta form�j�nak kell lennie. �SSZESZEDJ�K az otthon tal�lhat� marad�k gy�m�lcs�t, felv�gottat, z�lds�get. megh�mozzuk, - m�r amit kell - apr�, 1�1 cm-s kock�kra v�gjuk. Hat�r a fant�zi�nk �s a vas�rnap esti h�t�szekr�ny. KIK�SZ�TJ�K: A foly�kony t�szt�t olyan tepsibe kell �nteni, amelyben a t�szta magass�ga a m�sf�l centim�tert nem haladja meg. Majd az el�k�sz�tett "marad�kokat" v�letlen eloszl�sban (a koncentr�ci� gradiense nulla legyen) belesz�rjuk a t�szt�ba. S�TJ�K: A tepsit forr� s�t�be tessz�k, �s majd 20 percig ott tartjuk, majd h�st�vel ellen�rizz�k, hogy �ts�lt-e. T�LALJUK: Az etikett szerint a lep�nyt h�rom- vagy n�gysz�g alak�ra v�gjuk (kb. 10�10 cm) �s ketchup vagy majon�z mellett t�laljuk. Finn nyelv A finn �b�c� mind�ssze 21 bet�b�l �ll. Idegen szavak, nevek �r�s�ban azonban m�s bet�k is el�fordulnak, ezeket z�r�jelben tal�lod. a - aa (b - bee) (c - see) d - dee e - ee (f - �f) (g - gee) h - hoo i - ii j - jii k - koo l - �l m - �m n - �n o - oo p - pee (q - kuu) r - �r s - �s t - tee u - uu v - vee (w - kaksois-vee) (x - �ks) y - yy (z - tset) (å - sv�d oo) � - �� � - �� Hang: A hang megjel�l�se: Finn p�lda: a �gy juthatunk el a helyes ejt�shez, hogy magyar � hangot akarunk ejteni, de azt hirtelen megr�vid�tj�k. kala - hal e Hossz� � hangot pr�b�ljunk ejteni, de hirtelen r�vid�ts�k meg a hangoztat�st. Pekka - P�ter i Mint a magyar ide sz�ban. ilta - est o* Mint a magyar oda sz�ban. loma - sz�net u Mint a magyar fut sz�ban. puku - ruha y Az � hang jele, mint a t�k�r szavunkban. kyky - tehets�g � Eg�szen ny�lt e-f�le hang, a nyelv eg�szen a sz�j�reg alj�n foglaljon helyet. t�m� - ez �* Mint a magyar �t sz�ban. k�mpel� - esetlen N�h�ny udvariass�gi kifejez�s Hyv�� huomenta! - J� reggelt k�v�nok! Hyv�� p�iv��! - J� napot k�v�nok! Mit� kuuluu? - Hogy van? Kiitos hyv��. - K�sz�n�m, j�l. Ei mit��n erikoista. - Semmi extra. Hyv�� iltaa! - J� est�t k�v�nok! Hyv�� y�t�! - J� �jszak�t! Terve! - Szervusz! Moi! - Szia! Tervetuloa! - Isten hozta / hozott! N�kemiin! - Viszontl�t�sra! Hei sitten! - Szervusz! / Szia! Kuulemiin! - Viszonthall�sra! Anteeksi! - Pardon! / Bocs�nat! Suo anteeksi! - (k�rlek) bocs�ss meg! Suokaa anteeksi! - Eln�z�s�t k�rem! / Bocs�sson meg! Anteeksi, kuinka? - Tess�k? Olkaa hyv�! - Tess�k! / Legyen sz�ves! / K�rem! Kiitoksia paljon! - Nagyon sz�pen k�sz�n�m! Kiitos! - K�sz�n�m! Iloista joulua! - Boldog kar�csonyt! Onnellista uutta voutta! - Boldog �j�vet k�v�nok! Hyv�� p��si�ist�! - Kellemes h�sv�ti �nnepeket! Kiitos samoin! - K�sz�n�m viszont! Hyv�� ruokahalua! - J� �tv�gyat! Hauskaa matkaa - Kellemes utaz�st! Koccint�skor: Terveydeksi! / Maljanne! - Eg�szs�g�re! / Eg�szs�gedre! Skool! / Skal! (sv�d sz�) / Kippis! - Szervusz! H�l�kynk�l�kyn! - Eg�szs�gedre! (viccel�d�) Utaz�skor: Satama - kik�t� Lentoasema - rep�l�t�r Rautatieasema - vas�t�llom�s Linja-autoasema - busz�llom�s