D�tum/Hely.

A modern Forma 1-es aut� sz�v�ben fekszik a roppant er�s monocoque (�nhord� h�jszerkezet�, egyetlen darabb�l �ll� alkatr�sz, melyben a pil�ta helyet foglal), melyet gyakran „tekn�nek” neveznek. Ez egyes�ti a m�szerfalat �s a pil�ta „t�l�l� cell�j�t”, de term�szetesen a form�ja a kocsi alv�z�nak legfontosabb alkot�eleme, a motorral �s a k�zvetlen�l hozz� szerelt els� felf�ggeszt�ssel. Mindk�t szerep –mint szerkezeti alkot�elem �s biztons�gi szerkezet- megk�v�nja, hogy olyan er�s legyen, amennyire csak lehet.

Mint az aut� nagy r�sz�t, a monocoque-t is karbonsz�lak alkotj�k. Ez mag�ban foglalja a magas s�r�s�g�, sz�tt, lemezes k�ls� burkolatot, �s egy er�s, k�nny�, „m�hsejt” strukt�r�j� bels�t. A monocoque-t �ssze�ll�tani az egyik legnagyobb munka –�ll�tj�k a csapatok szakemberei. Ez nem t�r el az 1:1 ar�ny� mintadarabt�l, elk�l�n�tett karbonsz�las komponensek sz�zait�l, k�t�anyagk�nt pedig nagyon er�s ragaszt�anyagot haszn�lnak.

A t�ny, hogy sok Forma 1-es pil�ta t�l�lt �ri�si baleseteket k�sz�nhet� a roppant er�s „t�l�l� cell�nak”. Ez egy fizets�g a csapatok nagy elk�telezetts�g�nek a biztons�g ir�nt, de term�szetesen a kialakult technikai szab�lyok (lefektetve az FIA �ltal) meghat�rozz�k a fokozatosan szigorod� biztons�gi k�vetelm�nyeket.

Az alapelv megmaradt, mint mindig, hogy a pil�t�nak k�pesnek kell lennie a legr�videbb id� alatt kisz�llni bel�l –a szab�lyok �rtelm�ben 5 m�sodperc an�lk�l, hogy b�rmit is elt�vol�tana a korm�nyon k�v�l. (A szab�lyok kimondj�k azt is, hogy a pil�t�nak vissza kell tennie a korm�ny m�sik 5 m�sodperc alatt, ugyanis a biztons�g szempontj�b�l �letvesz�lyes man�verezni a megs�r�lt aut�val a p�lya k�zel�ben.). A t�r�sv�delem mag�ban foglalja a „t�l�l� cella” els� �s h�ts� r�sz�t, �s rendelkezik „felborul�s-vedelemmel” is a pil�ta �l�se m�g�tt. Az er�fesz�t�sek az ut�bbi �vekben a pil�ta fej�nek a v�delme k�r� �sszpontosul –ez a ter�let a legjobban sebezhet� a rep�l� t�rmel�kek �ltal, �s ez meghat�rozza a kokpit oldalfal�nak a magass�g�t �s a kem�nys�g�t.   Mint az utcai aut�knak, �gy a Forma 1-es aut�knak is rengeteg t�r�s �s terhel�si teszten kell �tmenni�k, miel�tt alkalmass� v�lnak a versenyz�sre. Ez nem esik egybe azzal, hogy az FIA az Euro-NCAP utcai tesztprogram egyik akt�v tagja. A t�r�steszt megk�v�nja, hogy az aut� „t�l�l� cell�j�t” hozz�csatolj�k egy speci�lis kocsihoz egy 75 kg-os k�sz ut�nzattal –ez azut�n �ssze�tk�zik egy szil�rd t�rggyal 50 km/h-s sebess�ggel. A lass� sebess�g� teszt nem t�kr�zi a Forma 1-es aut� azon k�pess�g�t, hogy a nagy �tk�z�sekn�l keletkez� er�ket elnyelje –a sebess�g kiv�laszt�sa lehet�v� teszi, hogy pontosabban lem�rj�k, hogy a kocsi hogy nyeli el a nemk�v�natos ellener�t.  A h�ts� �tk�z�sek, �s a korm�nyr�d tesztel�se is term�szetesen megval�sul.