Kimi Olet paras F1 kuljettaja!!!
Kimi Olet paras F1 kuljettaja!!!
eLRhEtSGeiNk
MSN:::
 
E-mail::: 
 
 
 
KiMi bLoGjA 2007-BeN
 
KiMiRL
 
JenNirL
 
PiLTK S a cSaPaToK HiVaTaLoS oLdaLai
 
sZmLL
Induls: 2007-08-05
 
FoRza FerRaRi
 
kLuBb MoTtJa

rkkn-rkk, mg a Forma 1-el nem vlaszt. Kimis leszek, mg finnek lnek a vilgban.
rkkn-rkk, mg a Forma 1 ltezik, Kimis leszek brki is ellenzi.
Szurkoljatok neki, amg csak ltek, mert ilyen j pilta is csak egyszer szletik az letben.
Vannak, akik irigyek r.Deht ha van mire tegyk ht.
Ron Dennis is bnhatja, hogy elengedte.Mert ilyen j piltja aligha lesz mr ebben az letben.
Szurkoljunk Kiminek, akrhogyis hozza az let!Mert ilyen finn src is csak egyszer terem ebben az letben!!

Gooooooo Kimi!!♥♥=)

 
MiNdEn aMi FORMA1!!
 
2008-aS VeRsEnYnaPtR

Dtum/Hely.

Mrcius 16./Ausztrlia

Mrcius 23./Malajzia

prilis 6./Bahrein

prilis 27./Spanyolorszg

Mjus 11./Trkorszg

Mjus 25./Monaco

Jnius 8./Kanada

Jnius 22./Franciaorszg

Jlius 6./Nagy-Britannia

Jlius 20./Nmetorszg

Augusztus 3./Magyarorszg

Szeptember 7./Belgium

Szeptember 14./Olaszorszg

Szeptember 28./Szingapr

Oktber 12./Japn

Oktber 19./Kna

November 2./Brazlia

 
EnNyIeN LTtToOk aZ oLdAlT!!ksZNjk=)
ltogatnk volt eddig...=)
 
Ide jn a mennv
Lezrt szavazsok
 
TBbI FoRma1-eS PiLTa
 
BoLdOg NVnaPoT!!
 
uToLs MDoSTS iDeJe
 
BLcSeSsGeK
 
LoO.oOl

Kristlygmb

rj be egy igen/nem-mel megvlaszolhat krdst s a kristlygmb vlaszol.

Figyelem: a kristlygmbnek nincs humora, de szeret msokat cikizni!



 
A HT kpE
Kimi a Vilgbajnook!!=)
 
 
EfFeKt=)
 
Vrtad volna Kimitl hogy els vben vb-nok lesz a Ferrarinl??=)
Lezrt szavazsok
 
FIA Formula One World Champions 1950-2007
 
NeE LoPj!!=)
 
Kimis vidik=)
 
F2007 s F2008-as Ferrari
 
CsaPaT vB LLSa

Konstruktrk:             
1.  Ferrari                91
 2. 
BMW Sauber             74
 3. 
McLaren-Mercedes       58
 4.  Red Bull-Renault       24
 5.  Toyota                 23
 6. 
Williams-Toyota        15
 7.  Renault                12
 8. 
Honda                   8
 9. 
Toro Rosso-Ferrari      7

 
*Finn oktatsi rendszer

Httranyag a finn oktatsi rendszerrl

  1. Az oktats llamigazgatsi felelssg-megosztsa: a finn oktatsirnytsi modell az igazgatsi felelssget megosztja a kzponti, regionlis s helyi hatsgok kztt. Alapvet tendencia a decentralizci, ezen bell a helyi intzmnyfenntarti kompetencik megerstse.

    A kzponti oktatsirnyts szintjn Finnorszgban az Oktatsi Minisztrium a legfelsbb szint oktatsgyi hatsg. A minisztrium felgyeli az oktatspolitika, az oktatsgyi trvnykezs s az oktatsi rendszer mkdtetsnek teljes spektrumt (kivve az vodai nevelst). A minisztrium legfontosabb kzponti partnere az oktatspolitika alaktsban a Nemzeti Oktatsi Testlet (National Board of Education), amely elssorban az oktats tartalmi szablyozsban lt el szakrti s dnts-elkszti feladatokat.

    Szinte minden llamilag fenntartott oktatsi intzmny az oktatsi trca fennhatsga al tartozik. A legfontosabb kivtelek: az vodai ellts (Szocilis Minisztrium), a katonai kpzs (Vdelmi Minisztrium), valamint a rendri, hatrr s tzoltkpzs (Belgyminisztrium).

    A regionlis oktatsirnyts 12 krzeti kzigazgatsi egysgre tagoldik, amelyeket “megyei” nkormnyzatok irnytanak. Kompetencijuk cskkenben van: e kompetencia legfontosabb eleme a regionlis oktatspolitikai tervezs koordincija, amely alapja az eurpai strukturlis alapok oktatsfinanszrozsi elemeinek megplyzsnak. A regionlis nkormnyzatok ezen kvl a felsoktatsba jelentkez tanulk regionlis szelekcijban, a szakkpzsre jelentkezk intzmnyi alloklsban s rendkvli kzponti kltsgvetsi tmogatsok elosztsban vesznek rszt.

    A helyi oktatsirnyts legfontosabb kzigazgatsi egysge a mintegy 450 helyi nkormnyzat. Ezek feladatkre fokozatosan nvekszik: a helyi nkormnyzatok a kzoktatsban s szakkpzsben dnten intzmnyfenntarti, finanszrozsi, helyi tantervfejlesztsi s minsgellenrzsi feladatokat ltnak el. A helyi nkormnyzatok ktelesek az alapfok oktatst terletkn megszervezni s (rszben) finanszrozni. A Finnorszgban dominl iskolatpust, a “komprehenzv” iskolk dnt tbbsgt is a helyi nkormnyzatok tartjk fenn.

  2. Oktatsi rfordtsok: a legutbbi vekben a gazdasg recesszija miatt a korbbiaknl (1992: 7% (!)) kevesebbet, a GDP 4 %-t fordtottk oktatsra a Finnorszgban, ami elmarad az OECD 5.8%-os tlagtl. A rfordtsok szektorlis sszettele is jelentsen vltozott: kzoktatsban s szakkpzsben 1997-ben a megelz v 50%-os rszesedse 37%-ra esett vissza, mg a felnttoktats rszesedse 6%-rl 9%-ra, a felsoktats pedig 17%-rl 21%-ra ntt.

     

  3. Az oktats-kpzs fzisai/szintjei:

    Iskola eltti kpzs

    6-7 ves kor

    Alapfok oktats

    7-13 ves kor

    Als kzpfok oktats

    13-16 ves kor

    Fels kzpfok oktats

    16-19 ves kor

    Szakkpzs/szakirny oktats

    16-19 eves kor

  4. A tanv rendje: a tanv orszgosan egysges: a kzoktatsban a tanv 190 napbl ll. A tanv augusztus 1-tl jlius 31-ig tart. Az oktats augusztus elejtl a mjus 22-t magba foglal ht utols munkanapjig tart. A “komprehenzv” iskolkban a ktelez alap s als-kzpfok oktatsban rsztvev tanulknak hetente 19-30 tanrjuk van. A fels kzpfok oktatsban tanulknak hetente 28-32 tanrjuk van, naponta legfeljebb ht tanra engedlyezett. A szakkpzsben a tanv 160-190 napbl ll.

  5. Beiratkozs: azoknak, akik gyermekeiket nem sajt krzetkben kvnjk iskolztatni, engedlyrt kell folyamodni a megfelelõ hatsgnl. A svd-finn vegyes etnikai krzetekben a helyi nkormnyzat kteles kisebbsgi oktatst biztostani, ha terletn legalbb 13 kisebbsgi anyanyelvû tanul l.

  6. Tanr:dik arny: 1993-ban az vodai nevelsben 5.4 az voda-pedaggus- vods arny, az alap- s als-kzpfok oktatsban egy tanrra 13.3 dik jutott, a fels-kzpfok oktatsban a megfelel arny 1:15.5.

  7. Tartalmi szablyozs: a kzoktats tartalmi szablyozsa (alapfoktl a fels-kzpfokig) ktplus: nemzeti alaptantervbl, tantervi irnyelvekbl, valamint helyi tantervekbl ptkezik. A tartalmi szablyozs kzponti dokumentuma a Nemzeti Alaptanterv (1994), amelyet a Nemzeti Oktatsi Testlet (National Board of Education) lltott ssze az oktatsi trca megbzsbl. Az iskolafenntartk (tbbnyire a helyi nkormnyzatok) felelsek a tartalmi szablyozs helyi dokumentumainak (tantervek, tantervi irnyelvek) ellltsrt, amelyek a Nemzeti Alaptantervet, mint keretet ktelezen figyelembe veszik.

  8. rtkels s kpestsek: a tanulk teljestmnyt folyamatosan szban s rsban is felmrik s rtkelik minden iskolatpusban, valamennyi oktatsi szinten. Az als-kzpfok - “komprehenzv iskolai” - tanulmnyaikat sikeresen befejezk bizonytvnyt kapnak a sikeres zrvizsgt kveten. A kzpiskolai tanulmnyok vgn rettsgi vizsgt kell tenni, a sikeres rettsgit kveten rettsgi bizonytvnyt adnak ki az iskolk.

  9. Specilis oktats: Finnorszgban az integrci a specilis oktats szervezsi s tartalmi alapelve. Ennek megfelelen a specilis oktatst ignylk zme a hagyomnyos “komprehenzv” iskolkban s a hagyomnyos osztlyokban, nem pedig elklntve folytatja tanulmnyait. A szl/gym beleegyezse nlkl senkit nem lehet specilis oktatsra knyszerteni, s a hagyomnyos iskolatpusokbl kizrni. Kifejezetten specilis oktatsra berendezkedett oktatsi intzmnyek elssorban az vodai nevelsben, az alapfok oktatsban s a fels-kzpfok szakkpzsben mkdnek.

  10. Pedaggusok jogllsa: a pedaggusok zmben kzalkalmazottak

  11. Tovbbtanuls a felsoktatsban: a felsoktatsi intzmnyek autonm eljrsi rendjt kvetve a felvteli kvetelmnyek alapveten a jelentkezk kzpiskolai tanulmnyi eredmnyre ptenek. Nhny kiemelten npszer kpzsi g (pl. orvosi/ informatikai stb. kpzs) felvteli feltteleirl s keretszmairl egyetemkzi egyeztets dnt.

  12. Jelenleg fut reformok: a finn oktatsgy ezredforduls (1995-2000) fejlesztsi dokumentumt a kormny 1995-ben fogadta el. A stratgia kiindulpontja a mveltsgen alapul trsadalom (knowledge-based society) eszmnye, amely az oktats minsgnek emelst knlja a trsadalom minden tagja szmra a teljes leten t tart tanuls (life-long learning) ignynek s kihvsnak megfelelen.

A legfontosabb oktatspolitikai clkitzsek a kvetkezk ( zrjelben a tervezett intzkedsi terletek):

  • Trsadalmi eslyegyenlsg megteremtse (a svd nyelv kisebbsgi oktats minden intzmnyi szinten megnyitsa, a kzpfok oktats expanzijt erst intzkedsek, a trsadalmi leszakadk oktatsi lehetsgnek bvtse)

  • lethosszig val tanuls biztostsa (felnttoktats, valamint a formlis iskolarendszeren kvli oktatsi formk fokozott tmogatsa)

  • Oktats/kpzs/foglalkoztatspolitika sszekapcsolsa (szakkpzs s a nem egyetemi rendszer felsoktatsi kpzsi formk expanzijt szolgl intzkedsek, munkahelyi tovb- s –tkpzsi programok tmogatsa)

  • Megfelels a globalizcis kihvsoknak (az oktats eurpai/globlis dimenzijnak tartalmi megjelentse a tartalmi modernizciban, az idegen nyelvi oktats fokozott tmogatsa, dikcserk tmogatsa, nemzetkzi kutatsi eredmnyek publiklsa, nemzetkzi hlzatpts, internet-oktats feltteleinek megteremtse stb.)

  • Idegen nyelvi oktats differencilt fejlesztse (az angol mellett kiemelt feladat a tanulk francia, nmet, orosz nyelvoktatsa az alap- s kzpfok oktatsban, a szaktrgyak idegen nyelvi oktatsa is emelt tmogatst kap)

  • Informatikai kommunikcis stratgia alkalmazsa az oktatsban (minden ktelez iskolakteles rszesl az alapvet szmtstechnikai ismeretek oktatsban s az Internet-hasznlat alapelemeit megismeri)

  • A fenntarthat nvekeds eszkzeinek megteremtse (a tartalmi modernizciban megjelennek a globlis krnyezetvdelmi, kolgiai s energetikai, makro-konmiai s egyb krdsek)

  • A matematikai s termszettudomnyos oktatsi eredmnyek fejlesztse (tanterv-fejleszts s tanrkpzsi reform zajlik ezekben a diszciplnkban)

  • Az iskola mveldsi/kultra-kzvett funkciinak erstse (orszgos felmrs zajlik e funkcik teljeslsrl, egyttmkdsi projektek futnak az oktatsi s mveldsi intzmnyek kztt)

  • Minsgbiztosts s az rtkelsi rendszerek erstse (tfog rtkelsi vizsglat folyik a teljes oktatsi rendszerrl, amely elssorban a hatkonysgot, pedaggiai minsget teszteli. Minden felsoktatsi intzmnyt “tvilgtanak” 2000-ig intzmny-management s pedaggiai-kutatsi kritriumok alapjn.

Oktatsdiplomcia/nemzetkzi kapcsolatok: mind a kormnyzati, mind a regionlis s helyi oktatsi hatsgok aktv s gyakran kezdemnyez szerepet vllalnak az Eurpa Tancs, az OECD, az Eurpai Uni oktatsi projektjeiben, s kiemelt figyelmet szentelnek a kzp-kelet eurpai trsggel folytatott oktatsi egyttmkds elmlytsre. Szmos kivl egyttmkd intzmnyk kzl kiemelend a Center for International Mobility (CIMO).

 

Finn oktatsi reform-folyamatok

1. Eurpai integrci s jvorientltsg

A finn oktatsi kormnyzat (valamint a szakmai kzvlemny is) globlis s eurpai mrcvel mri a finn oktatsi rendszer eredmnyeit, s a kzeljv oktatsfejlesztsi stratgijt a sikeresnek mondhat EU-csatlakozs kvetkeztben gazdasgi centrum-pozcibl tervezhetik. A jelenlegi oktatsfejlesztsi stratgia elemeinek egyik alapdokumentuma nemcsak az .n. Jv Bizottsg ltal sszelltott kormnyjelents, amelynek els kt rsze 1996 szn jelent meg Finland and the Future of Europe s A Finland of Responsibility and Expertise cmen.

Az elssorban trvnyhozk, msodsorban kormnyzati dntshozk szmra sszelltott anyag kiindulpontja, hogy a nemzeti trvnyhozsnak elbe kell mennie az eurpai integrcis kvetelmnyeknek, s a trvnyhozknak s dnts-elksztknek nemzetkzi trendekben kell tudni gondolkodniuk. E dokumentumok kulcsszavai kztt szerepelnek a fenntarthat nvekeds, az egyni sors kzben tartsa, a jlti llam jvje, valamint a mveltsgre pt trsadalom (knowledge-based society). Az Eurpai Bizottsg fbb oktatspolitikai dokumentumai (Fehr, Zld s Kk knyvek) hatsa jl nyomon kvethet: globalizci, informatika s technolgia, emberi tnyez az innovciban, lethosszig tart tanuls. A Kormnyjelentsek e fogalmakat a jelenlegi rendszer kritikai paramtereiknt is felhasznljk (K+F, mobilitsi programok, tartalmi modernizci stb.)

Az EU-csatlakozs hatalmas intellektulis s anyagi energikat mozgstott az oktats terletn, s az oktats minden terletre a csatlakozs eltt j idvel rszletes nemzeti stratgia szletett, amelyet tjkoztatsi kampnyok egsz sorval egsztettek ki. A finn integrcis felkszls sikert mutatja, hogy tbb pnzt kapnak az EU-tl, mint amennyit befizetnek az oktats terletn. Nhny reformfolyamat ttekintst adjuk a kvetkezkben.

 

2. Kzoktats

A mi NAT-unk rokona az j finn nemzeti alaptantervnek, melynek bevezetsre az 1994/95-s tanvben kerlt sor. Az egyes iskolk dntsi jogkrnek kibvtse mellett a "vlasztk, rugalmassg, minsg" cmszavak foglaljk ssze az j iskolai filozfit. A tantrgyi vlasztk bvtst teszi lehetv s "ktelezv" az j tanterv. Az interdiszciplinris stdiumok knlatval prblnak enyhteni azon a floldalsgon, hogy a termszettudomnyos trgyak hagyomnyosan kisebb sllyal szerepelnek a nagy expanzit megl gimnziumokban, mint pldul a humn trgyak, az idegen nyelvek.

A rugalmassg esetben egyrszt a nagyobb tanuli beleszlsrl van sz. A hangsly arra essk, pl. az rarend sszelltsnl, hogy mit akar a dik tanulni, ne arra, amit az iskola akar tantani. A "szemlyes tanterv, szemlyes rarend" fogalmval ismerkednek a dikok s az intzmnyek is. Msrszt trekednek az oktatsi rendszer merev bels vlasztvonalainak lebontsra. Az vods hatvesek kzs kurrikulum alapjn kszlnek az iskolakezdsre. Rvid tv cl az iskola-elkszt v kiterjesztse a korosztly 80 %-ra, ill. felmerlt, hogy 7 vrl lehozzk az iskolakezds idejt 6 ves korra. Errl mg vita folyik. A komprehenzv iskola als s fels tagozatt egyelre merev hatrok vlasztjk el (pl. ms tanri vgzettsggel lehet tantani a kt tagozaton). Nhny iskolban ksrlet folyik ennek a bels hatrnak a lebontsra. Ezzel sszhangban a fels kzpfokon lehetv tette az j alaptanterv a nem osztlyhoz kttt elmenetelt (non-graded progression). Ez azt jelenti, hogy a tanulk a sajt rdekldsknek, vlasztsuknak megfelelen (pl. tbb osztly tananyagt egy blokkban elsajttva) haladhatnak elre.

A prhuzamos fels kzpfok intzmnyek kztt vlasztvonalak lebontst clozza az "thallgats" lehetsgnek megteremtse is. Eredmnyes ksrletek folynak nhny vrosban a helyi intzmnyi egyttmkdsre, melynek keretben egyes gimnazistk szakmai trgyakat tanulnak a partner szakkpz intzmnyben a vlaszthat gimnziumi trgyak helyett, ill. ltalnos gimnziumi trgyakat vesznek fel a szakkpz intzmny tanuli a gimnziumban. A tanulsi vlasztk bvtsnek (a "szemlyes tanterv kialaktsnak"), az elhelyezkedsi eslyek nvelsnek, a helyi egyttmkdsnek izgalmas ksrlete ez, melyben az intzmnyek kzs kurrikulumtervezst vgeznek, s a tanrok, taneszkzk kihasznltsga is sszerbb.

A minsg cmszval kapcsolatban a minsgbiztosts krdst ltja a National Board of Education a legproblematikusabbnak. A komprehenzv iskolt nem zrja formlis rtkels (az els ilyen az rettsgi), pedig sokan rvelnek egy j standard rtkelsi rendszer (new testing system) bevezetse mellett. Egy ilyen rendszer ellene hatna a decentralizls s a rugalmassg j elveinek, ugyanakkor tbbek szerint megakadlyozn, hogy Finnorszg polarizldjon iskolztatsi szempontbl, azaz hogy az szaki, ritkn lakott terletek leszakadjanak. (gy is nagy problmt jelent, hogy nagyon nagy szmban vannak kisiskolk, a 4450 komprehenzv iskolbl 2000 ilyen.)

A National Board of Education az elmlt tz v legfontosabb eredmnynek azt tartja, hogy megszntek a zskutck a finn oktatsi rendszerben. Ez a folyamat azt is eredmnyezte, hogy az egyetemek ktelesek bizonyos szm helyet fenntartani a formlis oktatsba visszatrknek, pldul a felnttoktatsbl vagy az open university kurzusairl rkezknek. Az ilyen hossz utat vlasztk a "non-student status" egyetemi helyeire kerlhetnek be.

 

3. Szakkpzs

A szakkpzs az egyik legfontosabb reformterlet. A 90-es vek elejn megkezddtt a tantervi reform, melynek lnyege a tlsgosan elaprzott, tlspecializlt kpzs kiszlestse, az ltalnos kpzs arnynak nvekedse. (Az j kpestsi rendszer kzpfokon 1995-ben, felsfokon 1996-ban vezettk be.) A vlaszthat szakmk szmt lecskkentettk 260-rl 157-re, melybl 77 kzpfokon, 80 pedig post-secondary szinten sajtthat el. A tovbbkpzs lehetsgt a teljes felmen rendszer (consecutive pattern) biztostja: ugyanazt a szakmt lehet kzpfokon, post-secondary s szakfiskolai/egyetemi szinten folytatni. A szakkpzs expanzijhoz strukturlis reformra a post-secondary szinten volt szksg. j intzmnyeket hoztak ltre, az AMK politechnikumokat, melyekben a post-secondary kpzst nyjt intzmnyeket s a szakfiskolkat vontk ssze. Nhny v ksrleti fzisa utn 1996-ban 8 j politechnikum kapott vgleges mkdsi engedlyt. A kpzsi id ezekben az intzmnyekben hrom s fl v, s a vgzsk egy specilis AMK diplomt kapnak. Az AMK politechnikumok a legaktvabb partnerek az EU LEONARDO egyttmkdsi programjban. A jelenlegi 300 klfldi gyakornok zme ezekben az intzmnyekben tanul. A friss tantervi reform, a nagyobb rugalmassg, a j felszereltsg, az j intzmnytpusban rzkelhet innovcis kedv mris vonz eurpai egyttmkdsi partnerr tette a finn szakkpzst.

A szakkpzsi reformhoz egy adalk, hogy jelentsen cskkent az elmlt vekben a mezgazdasgi-erdszeti iskolk irnti rdeklds a finn tanulk rszrl. Ezekbe az intzmnyekbe viszont relatve sok orosz tanul jelentkezik (az EU orientci mellett teht van md polni a hagyomnyos kapcsolatokat).

 

4. Nyelvoktats

A nyelvoktats sikerterletnek szmt, nyelvtuds szempontjbl is (nlunk pldul sokkal jobban) felkszlve rkezett Finnorszg az EU-ba. A finn nyelvoktats az egyik legambcizusabb nyelvoktatsi program Eurpban. Mind a komprehenzv iskolban, mind a kzpfokon nagyon kemny s hangslyos a nyelvoktats. A finn s a svd ktelez nyelvek mellett akr tovbbi t idegen nyelv (prhuzamos) tanulsa lehetsges az rettsgiig. (A fels kzpfokon a dikok 80 %-a tanul a svd mellett mg egy vagy kt idegen nyelvet.) A felsoktatsban alapszably, hogy brmely vgzsnek el kell tudni ltnia a hivatst a ktnyelv terleteken mindkt hivatalos nyelven, s legalbb egy idegen nyelvbl kell vizsgjuknak lenni. A nyelvpolitika a j eredmnyek ellenre azonban politikailag rzkeny krdss vlt kt szempontbl is. Az egyik a svd nyelv sttuszt rinti. A teljes ktnyelvsg fenntartsa, mg a legszakibb, gyren lakott, svdek ritkn ltogatta terleteken is hatalmas kltsgekkel jr. Sokan nehezmnyezik, hogy Finnorszg erfesztseit nem viszonozza Svdorszg, ahol pedig egy flmillis finn kisebbsg l. A tbb vszzados svd uralom rksge teszi rzkenny ezt a problmt, tovbb az, hogy a finnorszgi svd kisebbsg nagyon ers gazdasgi pozcikkal rendelkezik, egyes politikai vlemnyek szerint a finn tbbsg rovsra.

Az sszessgben kis npessg Finnorszg hatalmas erfesztseket tesz a tbbi kisebbsg nyelvnek, kultrjnak megrzsre. Nagyon bszkk arra, hogy van mr lapp rdiads (az EU strukturlis alapbl a lappfldi egyetem fejlesztsre is jutott) s roma jsg. A meneklteknek, j bevndorlknak is igyekeznek a lehet legtbbet nyjtani (pl. anyanyelvi tanrok, "home teaching" biztostsa a szomliaknak). A problma ezzel a nagylelksggel az, hogy az egyes nyelvi kisebbsgek szma rendkvl csekly. A nyelvtanrok kpzse, az anyanyelvi szaktanrok biztostsa igazn luxuskltsgnek tnik, amikor iskolnknt mindssze nhny tanulrl van sz. Ahol lehet, a koncentrls segt, ill. thidal megoldsokat prblnak tallni. Kevs pldul az orosz tannyelv iskola, gy sok orosz anyanyelv dik a nmet tannyelv iskolkban tanul. (Egybknt az orosznyelv-tanuls irnti igny jelentsen cskkent Finnorszgban is.)

A nyelvoktats problmit alaposan tgondoltk az EU-tagsggal. Az Oktatsi Minisztrium most, 1997-ben jelentette meg a nyelvtants s az oktats nemzetkziv ttelnek j stratgijt "Rising to the Challenge: Language Teaching in the New International Finland" cmmel. A kiadvny a kvetkez f problmkat fogalmazza meg: Finnorszg eddig kevs elnyt tudott abbl kovcsolni, hogy a npessg gyakorlatilag ktnyelv; ugyanazt a nhny nyelvet tanulja mindenki; a nyelvtanuls a nyelvre s nem annyira a ms kultrra sszpontost; gyenge a kultrk kztti kommunikci, pl. a kisebbsgek esetben; klnsen a felnttekre a passzv nyelvtuds jellemz; a nyelvtants a hagyomnyos filolgiai megkzeltsre pl, pedig az j technolgik egy modernebb, kplkenyebb nyelvhasznlatot ignyelnek; a szakkpzsben rsztvevk s ltalban a fik nyelvtudsa gyengbb; az idegennyelv-tanrok kpzse hagyomnyos, kevesen kpesek ms szaktrgyat tantani idegen nyelven. A Minisztrium kiadvnya 10 pontban foglalja ssze azokat a lpseket, melyekkel 2000-ig a nyelvtants hinyossgait ptolni szeretnk. Ezek a pontok a fentiekbl logikusan kvetkeznek (tanrtovbbkpzs, j taneszkzk, jobb tantrgyi kombincik, stb.), illetve hangslyozzk a nemzetkzi nyitst, a kzs eurpai s ms klfldi, nemzetkzi projektekben val rszvtel feltteleinek biztostst. Nagyon hangslyos clkitzsknt szerepel az, hogy Finnorszgnak az EU aktv s vllalkoz tagjv kell vlnia, melyhez elengedhetetlen az idegen nyelv informcikezels s egy j kommunikcis-kulturlis kzegben val mkds kpessge. Az eurpai identitstudat kt rtelemben kap figyelmet: egyrszt ersteni kell a finnekben az eurpaisg rzett, msrszt az eurpai npek tudatba kell a finn/skandinv identits elemeit beemelni.

A nyelvoktats tovbbfejlesztse a nemzeti stratgia rsze, a 2000-ig megvalstand 10 clkitzst a kormny vagy az Oktatsi Minisztrium, vagy a National Board of Education feladatnak tekinti. Egyetlen olyan cl sincs, melynek "felelse" sem valamelyik kzponti hatsg, hanem pl. az intzmny-fenntart helyi nkormnyzatok. A felnttoktats s a nyelvoktats kapcsolatakor emlti a dokumentum, hogy a Minisztrium trgyalsokat kezdemnyez az sztnzs mdjairl a szakszervezetekkel s a munkltatkkal. Mindez azt jelenti, hogy a decentralizls s az alternatv finanszrozsi forrsok keres(tet)snek politikja mellett a nyelvoktatsra s az oktats nemzetkziv ttelre komoly kzponti forrsokat klntenek el.

 
Men
 
BeJeLeNtKeZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
KiMi S JeNni eSkvjE
 
FiNn HiMnUsZ
 
FiNn HiMnUsZ SzvEgE
 
KiMi J sIsAkJa
 
A sPoRt MeGRtSe
 
2007 ViLGbaJnOoKa
 
VeRsEk CsaKiS KiMiRl=)
 
FiNnoRsZG
 
FoRmA 1-Es NaGyDJaK HiVaTaLoS oLdAlAi
 
VaN KeDvEnC pIlTD
Ha van kedvenc piltd itt az ideje hogy szavazz r!!

Kimi Riknnen
Felipe Massa
Nick Heidfeld
Robert Kubica
Nico Rosberg
SEbastian Vettel
Lewis Hamilton
Fernando Alonso
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
SeGtS aZ oLdaLt=)

Segtsd az oldalt hogy mgjobb legyen a ti segtsgetek lltal!!:)

Amennyiben szeretnd az oldalt segteni kld el sms-ben a GKR, kdot amit visszakapsz sms-ben kdot kld el Petrusnak vagy Dorcsynak az e-mail cmre!!!Petrus:petra1311@freemail.hu Dorcsy:rina93@freemail.hu Ksznjnk:)

  • 06-91/333-346 --> az SMS ra 175 Ft + FA = 210 Ft -->   20 kredit
  • 06-91/334-038 --> az SMS ra 250 Ft + FA = 300 Ft -->   30 kredit
  • 06-91/336-064 --> az SMS ra 400 Ft + FA = 480 Ft -->   55 kredit
  • 06-91/338-380 --> az SMS ra 750 Ft + FA = 900 Ft --> 112 kredit
  • Az sms rt neked kell fizetni,de ezzel nagyon nagy segtsget kapunk hogy az oldal tovbb bvlhessen a ti szmotokra!!

    Mr azt is nagyon szvesen fogadjuk hogyha a legcseklyebb kredittel is de hozzjrultok az oldal mkdshez!!:)

    Ksznjk s dv.: A kt szerkeszt: Dorcsy & Petrus

     
    EmLKeZeTeS VeRsEnY Spa-BaN=)
     
    FiNn zsZl
     
    eZeKeT aZ oLdaLaKat aJLjUk mG NaON=)
     
    A ViLG LeGjObB cSaPaTFNKe
     
    EnNyIen NZiTeK MoSt aZ oLdaLt=)
    ltotag olvassa a lapot.
     
    LiNk EffEkT=)
     
     
    j Csapatfnk:Stefano Domenicali
     
    KiMi bLoGjA 2008-BaN
     
    Kire tippeltek ki lesz idn a vgs befut?:)
    Ki lesz a vgs nyertes?!
    Szerintetek ki lesz idn a vilgbajnok?:)

    Kimi Riknnen
    Lewis Hamilton
    Robert Kubica
    Felipe Massa
    Szavazs llsa
    Lezrt szavazsok
     
    EgynI Vb LLSa

    Piltk:                            
    1.  Massa           48        
    2.  Kubica           46        
    3.  Raikkonen    43     
    4.  Hamilton       38        
    5.  Heidfeld         28        
    6.  Kovalainen    20        
    7.  Trulli               18        
    8.  Webber          18        
    9.  Alonso            10       
    10.  Rosberg        8      
    11.  Nakajima       7      
    12.  Coulthard      6      
    13.  Barrichello    5      
    14.  Glock             5      
    15.  Vettel             5      
    16.  Button           3      
    17.  Piquet           2      
    18.  Bourdais      2

     

    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.