A Forma 1 pilti a Fld egyik legmagasabb kondcij atlti, a testk klnsen megfelel az els osztly egylses versenyautk szigor kvetelmnyeinek.
Minden piltnak, aki belp a Forma 1-be t kell mennie egy fizikai felkszlsen. A Fld egyetlen versenysorozata sem kvn meg olyan sokat a piltktl az ellenlls s az llkpessg tern. A Forma 1-es autk hatalmas terhet kpesek okozni, pl. a 3,5 g-s kanyarodsi er, ami azt jelenti, hogy roppant ersnek kell lennik a piltknak az egsz versenytvon. Az extrm hsg is megtallhat a kokpitban, klnsen a melegebb futamokon, ami nagyon prbra teszi a testet: a piltk akr 3 kg-ot is veszthetnek slyukbl (izzads) egy verseny alatt.
A fizikai llkpessg fejleszthet intenzv kardio-edzssel: ltalban futs vagy szs, habr a piltk tbbsge jobban kedveli a biciklizst vagy a grkorizst. De a nyak s a mellizmokat nem lehet a hagyomnyos edzterem felszerelseivel fejleszteni, gy a piltk klnleges tervezs felszerelseket hasznlnak, ami lehetv teszi klnsen azoknak az izmoknak a fejlesztst, amelyeknek ellen kell llni a kanyarodsi erknek. Az ers nyakizmok klnsen fontosak, hiszen meg kell tmasztaniuk a pilta fejt a sisakkal egytt. Ers karizom is kvetelmny, hogy irnythassa az autt a pilta egy hossz futamon.
A legtbb Forma 1-es pilta odafigyel az tkezsre. Szablyozzk a bevitt sznhidrt s a protein mennyisgt. Versenyhtvgn azonban sok piltt lthatunk tsztt vagy ms sznhidrtban gazdag telt enni, gy ltjk el magukat energival. Nagyon fontos, hogy a piltk sok vizet fogyasszanak a verseny eltt, hogy ne legyenek szomjasak. Nem meglep, hogy a Forma 1 olyan fizikai llkpessget kvetel meg, mint egy maraton. |