D�tum/Hely.

Egy modern Forma 1-es aut� legjobban ig�nybe vett r�sze a motor �s a sebess�gv�lt�. Egy versenymotor fejleszt�se mindig megtartja a nagyszer� k�zleked�si m�rn�k, Ferdinand Porsche kijelent�s�t: „A t�k�letes versenyaut� els�k�nt szeli �t a c�lvonalat �s azut�n darabjaira hullik” Egy ilyen motor tervez�se mindig egy k�t�lt�nc az er� �s a megb�zhat�s�g k�z�tt, hogy el�rd a kock�s z�szl�t.

Egy versenyen a motor teljes�tm�nye betekint�st enged a sport fejl�d�s�be. Az 1950-es �vekben k�l�nleges teljes�tm�ny� motorokat haszn�ltak, melyek teljes�tm�nye kb. 100 bhp/liter (�sszl�er� literenk�nt) (kb. ennyi egy mai aut� teljes�tm�nye). Ez a sz�mjegy emelkedett eg�szen a „turb� korszak” megjelen�s�ig, amikoris a 1,5 literes turb� motorok n�melyik�nek teljes�tm�nye t�bb, mint 750 bhp/liter lett. Amikor 1989-ben visszat�rtek a r�gi t�rekv�sekhez, ez a sz�mjegy visszaesett, miel�tt �jra biztosan sz�rnyalt volna. Az ut�bbi �vek „er�csat�ja” a teljes�tm�nyben az 1000 bhp-s korl�t fel� cs�szik, n�h�ny csapat t�bb, mint 300 bhp/literes teljes�tm�nyt mutat a 3 literes motorokkal.

A t�bb mint 18 000-es percenk�nti fordulatsz�m mellett a Forma 1-es aut� motorja m�sodpercenk�nt 650 liter leveg�t em�szt fel, egy versenyen az �tlagos benzinfogyaszt�s kb. 75 liter 100 km-re. A fordulatsz�m nagy sebess�gn�l kiegyenl�t�dik a dugatty�k k�zel 9000-szeres s�ly�val. Nem meglep�en, a motorhiba marad az egyik leg�tlagosabb oka a versenyb�l val� kies�snek.

A modern Forma 1-es motor ad�s egy kicsit az utcai aut�k motorj�nak, kiv�tel a hengerek, dugatty� �s szelepek tervez�se. A motor egy nagyon ig�nybe vett alkatr�sze a kocsinak, odacsavarozva a sz�nsz�las „tekn�h�z”, a sebess�gv�lt�ja pedig a h�ts� felf�ggeszt�shez r�gz�tve. Ez�rt ennek elk�peszt�en er�snek kell lennie. Ez megk�veteli, hogy k�nny�nek kell lennie a sebess�gv�lt�nak, ugyanakkor szil�rdnak, �s olyan alacsonyan kell lennie, amennyire csak lehet, hogy seg�tsen cs�kkenteni az aut� s�lypontj�t ami lehet�v� teszi a h�ts� karossz�ria magass�g�nak cs�kkent�s�t.

Egy modern Forma 1-es aut� sebess�gv�lt�ja ma m�r automatiz�lt, a pil�ta kiv�lasztja a fokozatot a korm�nyker�k m�g�tt elhelyezett ped�lon kereszt�l. A „folyamatos” v�lt� haszn�lata ugyan azon az elven m�k�dik, mint a motorbicikli�, amivel sokkal gyorsabban lehet v�ltani, mint a hagyom�nyos „H” sebess�gv�lt�val; a sebess�gv�lt� elektromosan m�k�dik. A magasfok� technika ellen�re, a 2004-es szab�lyok sz�m�zt�k a teljesen automatikus sebess�gv�lt�t, �gy a pil�t�nak mag�hoz kell ragadnia az ir�ny�t�st.

A 6-fokozat� sebess�gv�lt�k ut�n ma m�r az aut�k 7-sebess�ges egys�get haszn�lnak. A k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben az FIA bevezette 2005-t�l, hogy a motoroknak ki kell b�rniuk 2 versenyh�tv�g�t, s ha ez nem teljes�l, �gy a pil�ta 10 helyes rajthelyb�ntet�st kap a szab�ly megszeg�se miatt. Ezek a szab�lyv�ltoz�sok megk�vetelik, hogy a motornak hosszabb legyen az �lettartama.